Íme egy blog azoknak a pécsieknek, akik szeretnek vagy szeretnének biciklizni, akiket érdekel a kerékpáros élet sava-borsa, színe-java.
Kezdő bringásként hívlak kalandra, hogy fejlődjünk és tapasztaljunk együtt.
Tarts velem, keressük az élményeket nyitott szemmel, nyeregben ülve.
Az origo.hu tolmácsolásában olvastam egy cikket arról a
forradalmi holland fejlesztésről, mely a vegyészetet hívja segítségül az
éjszakai bringázás biztonságosabbá tételéhez. Az ötlet maga a „látni és
látszódni” elv második elemére épít azzal, hogy sötétben is jól láthatóvá teszi
az autósok számára a kerékpársávot.
Világító elválasztók. Szépek-jók, de ki akar ilyen helyen bringázni éjjel... :-)
Forrás: origo.hu
A találmány tulajdonképpen három egymás mellett futó,
speciális anyaggal felfestett választó vonalat jelent a kerékpár- és az autósáv
közt. A különlegességét az adja, hogy a napfény képes feltölteni
annyira, hogy egész éjjel biztosított a zöldes derengés az út szélén, mely elég
erős annyira, hogy még ködben is jól kivehető a közlekedők számára.
Az ihlető: Vincent van Gogh - Csillagos éj.
Forrás: latvanyossagok.hu
Egyenlőre tesztelés alatt áll a találmány, viszont előreláthatóan
decemberben már Nuenben - Hollandia - elkészül az éles szakasz is. Az ötletet igazi szofisztikált
szférába helyezi, hogy kikisérletezőjét, Daan Roosegaarde-t állítólag van Gogh
Csillagos éj című világhírű festménye ihlette meg. Érdekelne mit szólna ehhez a
festő, feltételezem művének ilyen jellegű hatására és utóéletére nem számított… :-)
Ma este jelent meg az origo.hu-n egy cikk a következő címmel: A KRESZ szerint szabálysértés a kerékpáros kutyafuttatás. Az írás szerzője részletesen körüljárja a témát, próbál alternatívát találni a tiltás ellen a póráz nélküli sétáltatás képében, de a megszólaltatott jogi szakértő gyorsan felvilágosítást ad, miszerint ez a megoldás a KRESZ-t ugyan nem, egy kormányrendeletet viszont sért, tehát nem járható út.
Forrás: wikihow.com
Már-már reménytelennek tűnik, hogy legális módon lehessen kerékpározás közben kutyát futtatni, ám ekkor egy ügyes csavarral megvan a kibúvó: a bikejöring. Az elnevezés tulajdonképpen egyfajta kerékpáros terepsportot jelent, melynek lényege, hogy a kutya és gazdája kerékpárja össze van kötve oly módon, hogy a kutya húzza a biciklit és nem fordítva. És ez már nem illegális - jegyzi meg a szakértő... :-)
Forrás: photo-gesing.de
Némi kutakodás után úgy látom, hogy egy húzó hám és egy kb. 2 méteres húzó szár segítségével az illegális kerékpáros kutyasétáltatóból hipp-hopp tövénytisztelő bikejöringessé válhat a sportos gazdi - az átalakulás értelme nyílván függ attól, hogy a rend őrei mekkora éberséggel viseltetnek a KRESZ eme galád sértegetőivel szemben... :-)
Még a hónap elején a helyi sajtóban búvárkodva találtam egy
cikket a PécsMán, miszerint útjára indul a Misina Program, vagyis a tv-torony
és környékének rendbetétele irányuló projekt. Ez természetesen szuper dolog, viszont
az én figyelmemet elsődlegesen a kilátásba helyezett „erdei biciklis downhill-pálya”
keltette fel – másodlagosan pedig az általam viccesnek talált „utcabútor”
kifejezés, de mivel ez egy kerékpáros blog, nyílvánvaló, hogy az előbbi nyomán
kezdtem kutakodni.
Tehát erdei biciklis downhill. A nevéből egyértelműen
következtethetünk a dolog mibenlétére – vagyis erdőben biciklivel lefelé a
hegyről –, de engem érdekeltek a sport részletei, rövid olvasgatás után pedig a
miértje is – mégis miért kell ilyet csinálni!? Ugyanis a downhillezés számomra
maximálisan kimeríti a tejószagúatyaúristenezeknemnormálisak kategóriáját.
Forrás: fortwilliamworldcup.co.uk
DH-zás közben ugyanis teljesen normális, hogy 60-70 km/h-val
száguldanak le a kerékpárosok szűz erdei-hegyi terepen, át árkon-bokron,
köveken, faágakon, mindenen. Tényleg mindenen! Ki is vívják maguknak a túrázók,
erdészek, környezetvédők nemtetszését a növények letiprásával és a hegyi
útvonalakon keresztbe történő átnyargalásokkal. Megy is a harc több fórumon és
készülnek is a tervek pályakijelölésről és szabályozásról egyaránt. Gondolom ez
is ad egy löketet ahhoz az elképesztő adrenalindömpinghez, amivel a sportág
együtt jár. Beszámolók alapján már a harmadik száguldás után függővé válik az
ember…
Forrás: mesportstalk.com
Felszerelés ügyileg szükségeltetik egy speciális bringa,
amely ára fél millió forintról indul és elmegy egészen a másfél millióig –
ennyiért már autót… –, kell még legalább kesztyű, térd- és sípcsontvédő és hát fullface
bukósisak, de a végtelenségig lehet bővíteni a felszerelést.
A „lejtőzés” alapvetően arról szól, hogy bringával minél
magasabbról, minél technikásabb útvonalon, minél gyorsabban és természetesen
esés nélkül érjen le a bátor kerékpáros. Meglátásom szerint cél a túlélés,
nincs se idő, se lehetőség a trükkökre, hisz videók tanúbizonysága és leírások
alapján olyan szakaszokon is legurulnak, ahol gyalog esély sem lenne
leereszkedni.
A sportág népszerűsége nem csak külföldön, hanem hazánkban
is folyamatosan nő, jól mutatják ezt a downhill-pályák megjelenése, például
Mátrafüreden vagy Eplényben – ahol egyébként a Downhill Országos Bajnokságot
rendezték 2012-ben és 2013-ban.
Kutakodás közben rábukkantam egy 2011-es dokumentumra,
melyben felvázolódik a Misina Sportközpont. Legnagyobb meglepetésemre a
koncepció a Downhill-ben, mint kuriózumot jelentő extrém sportban látja az elsődleges
potenciált, ami országos, akár nemzetközi szinten is Pécsre irányíthatná a
sportrajongók figyelmét. Nagyon érdekes írás, elolvashatod ITT.
Ha a Misina Program találkozik ezzel a tervezettel, a végén
még Pécs Downhill nagyhatalommá válik. Ki tudja? Nem lenne rossz, de személy
szerint egyenlőre beérném némileg melegebb időjárással, mert jelen pillanatban
Rozikám a garázsban árválkodik és nem hogy az erdőbe, a városba se tudom
kivinni…
Az eheti kilómétergyűjtő bringatúránknak a
Bicsérd-Baksa-Görcsöny útirányt néztük ki egy laza, munka utáni tekerésnek. Már
többször mentünk ezen a szakaszon kisebb-nagyobb módosításokkal, de mindig
ugyanolyan fantasztikus élményt nyújtott és nem volt ez másként most sem.
Panoráma a határban.
Fél 4-kor a Malomvölgyi úti Eon telephelyről indultunk
Pellérd irányába a főúton, ahol ugyan figyelni kell a mély nyomvályúkra, de a
forgalom nem vészes és a terep is sík, úgyhogy gyorsan lehet haladni. A kilátás
egész végig pazar, teljes rálátás nyílik a Mecsekre, ősz lévén szinte mindenhol
szépen megművelt, felszántott földek és egyre színesedő erdők szegélyezik a
láthatárt.
Első megállónkat a festői szépségű bicsérdi tó mellé
iktattuk be, ahol a kocsmában széles a sörválaszték, kényelmesen ki lehet ülni
a szabadba és élvezni a vidék csendjét.
Bicsérdi tónál.
Tovább gördülve időhiány miatt Szabadszentkirályon csak
bevártuk egymást és arra jutottunk, hogy az erősen lemenőben lévő Nap miatt a
következő megálló Görcsöny legyen, így épp csak annyira volt időm, hogy az Áfész
boltot-kocsmát lefotózzam a helyi muslincákkal díszítve.
Szabadszentkirály.
Az egyetlen combosabb emelkedő Görcsöny előtt van, ahol egy
éve – második hosszabbtávú túrámon – vért izzadtam, mire feljutottam és közben
szentül meg voltam győződve, hogy sosem lesz vége. Most azonban nagyon simán
felmentem rajta, még talán jobb tempót is tudtam volna menni és bőven maradt
erőm beszélni-nevetni felfelé, hihetetlen, mennyit fejlődött az állóképességem ilyen
rövid idő alatt. A tető felé azért már kissé fáradt volt a csapat, fogytak a mondatok és lassultak a járgányok, mire
szembejött egy platós autó Sírkőkészítő felirattal. Nem tudom, ezt célzásként
vagy ajánlatként kellett-e értelmezni? :-)
Útban Baksa felé.
Viccet félretéve Görcsönyben a TomMarketben bedobtunk még
egy kis csokit és már indultunk is Pécsnek, ahova még világossal, körülbelül
fél 7-re meg is érkeztünk, azaz a megállókat is beleszámolva három óra alatt letudtuk a közel 60 km-t. Betérve a Weekendbe már szövögettük is a következő
heti kirándulást, amin előre láthatóan a Pécs-Olasz szakaszt abszolváljuk majd, vagy esetleg még egy orfűi tólátogatást teszünk.
A Magyar Kerékpárklub önkéntesei révén tegnap (2014. október
9.) Pécsen is megtartották a Bringázz a munkába! őszi kampányának hivatalos kerékpáros
reggelijét. Hétre összegyűltek szép számmal a város bringásai a Széchenyi térre a kellemes
10-11 fokos, napsütéses időben.
BAM! stand - Pécs, Széchenyi tér
Le a kalappal a szervezők előtt, már korán reggel szépen
előkészülve, széles mosollyal és nagy lelkesedéssel vártak minket, ráadásul volt
kerékpárgravírozás és váltó-fék ellenőrzés is. Reggeli gyanánt kaptunk meleg
teát, friss pogácsát, gyümölcslevet és nagy örömömre a Finom kávé is
odagördült, hogy feltöltse energiával az álmos tekerőket. A „szeretetcsomagban”
volt túrórudi, Belvita keksz, dobozos gyümölcslé, fényvisszaverő szalag, BAM
naptár és jelentkezőlap a Magyar Kerékpárklubba.
Finom kávé sietett a nehezen ébredők segítségére.
Ez utóbbit jelnek vettem, mivel már egy ideje fontolgatom,
hogy tudatos bicajozással próbálkozóként csatlakozok a klubhoz. A szórólapon néhány
pontban fel volt tűntetve, hogy milyen előnyökkel is jár, ha taggá válsz – információdömping,
kerékpártúrák, érdekképviselet, biztosítás, kedvezmények –, ezek rám pluszban
ösztönzőleg hatottak, így regisztráltam online, elutaltam az éves tagdíjat és
kíváncsian várom, hogy nekem mennyire lesz hasznos a tagság. Bővebb infókat klubról ITT találsz.
A "szeretetcsomagok".
Visszatérve a reggelihez, az országos Facebook eseménybe a
rólunk készült képpel készült a helyzetjelentés – ezt nagyon menőnek érzem :-P–, a
poszt tanúbizonysága szerint közel 250-en vettünk részt a rendezvényen, ami
szerintem a tavalyihoz képest jókora gyarapodás, tavaszi cél a 300 fő. Hajrá!
Egyébként országszerte nagy volt az érdeklődés, jól mutatta ezt, hogy a Kerékpárklub
oldala túlterheltség miatt elérhetetlenné vált.
Sztárfotónk.
Ha még nem regisztráltála Bringázz a munkába!
kampányba, akkor még megteheted egyénileg és csapatban is, az őszi szemeszter
2014. október 31-ig tart és ha legalább nyolc alkalommal rögzítesz tekerést,
akkor kapsz egy jópofa elismerő oklevelet. Hajrá!