BAM kampány révén kellenek a kilométerek, így ment a felhívás
köremailben a kis csapatnak, hogy ki mit szól egy „Dombay-tó(r)túrához”.
Jelentkezők szépen akadtak, megegyeztünk az időpontban, így csütörtökön (2014.
október 2.) délután útnak is indul a hét fős alakulat.
Valójában részemről ez egy becsületvisszaszerző túra is volt,
mert eredetileg néhány héttel ezelőttre hirdettem meg a rendezvényt – jelzem életemben
először szerveztem kerékpártúrát, de sebaj –, amikor is a Mohácsi útig sem jutottunk,
mert olyan vihart kaptunk a nyakunkba az Ipari úton, hogy végül nálunk kötött
ki a kilenc fős csuron vizes bringás bagázs és házibuli lett a tekerésből – de erről legyen elég annyi, hogy így is nagyon jól éreztük magunkat és a félmeztelen pasikkal teli nappaliról készült fotót majd
mutogatom az unokáknak… :-P
 |
| A szétázott csapat széptázott cipői a lakás előtt az első tóhódítási próbálkozáskor. |
Na de vissza a túrára: délután 4-kor indultunk a
Tudásközpont elől és az Ipari úton végigmenve, Újhegy mellett elhaladva Bogádon
és Hirden keresztül jutottunk el a Pécsvárad melletti Dombay-tóhoz. Az idő
tökéletes volt, a szél enyhén fújt,de nem volt zavaró, a vékony hosszú ujjú felső és farmer elég meleg és
kényelmes viseletnek bizonyult, mert bár hűvös volt, az emelkedők kellőképpen
gondoskodtak arról, hogy kimelegedjünk.
 |
| Panoráma Hird határából. |
A táv körülbelül 50km oda-vissza, a táj gyönyörű, egész
végig szemetkápráztató kilátás nyílik a Mecsekre és szántóföldekre egyaránt. Az
terep szinte mindenhol tűrhető minőségű, bár vannak szakaszok, ahol ha
bámészkodni szeretnél, inkább szállj le a bringáról. A legrosszabb a Bogád-Hird
rész, ott már csak nyomokban találkozhatunk a hajdani aszfalttal, de még
citybike-kal is simán teljesíthető. Az út során van néhány combos emelkedő, de
leggyengébb fokozattal, némi kitártással-fájdalomtűréssel és egy csipetnyi
szentségeléssel hobbibringásnak is teljesíthető túra.
 |
| Zsíroskenyér. |
Megérkezvén a célállomásra a kocsmában már két tálca
zsíroskenyérrel és kisfröccsel vártak minket – hála az ott lakó Jutka munkatársunknak. Többen
szóvá tették, hogy hát ők nagyobb tóra számítottak, mire én a festői táj, a két
kocsma, a delfines vizibiciklik és a kiépített tűzrakó helyek ecsetelésével
próbáltam visszaszerezni a hely ázsióját – szerintem sikeresen –, autóval megérkezett
a csapat amúgy oszlopos tagja feleségével és néhány hónapos kisfiukkal, úgyhogy
a hangulat és a magasröptű poénok is gyorsan előálltak.
 |
| A célállomáson. |
A gyors „tankolás” és
menetrendszerű fotózkodás után iparkodunk vissza Bogádra, mert Sanyi
munkatársunk is meginvitált minket egy kis jóltartással, tehát mire hazafelé
vettünk utunkat, már vaksötét volt – melynek tanulsága, hogy be kell szereznem egy
normális világítást, mert a szupermenő indukciós lámpám maximum arra jó, hogy én
látszak, engem a tökéletes vakság állapotában hagy… :-S
 |
| Dombay-tó, Pécsvárad. |
Annak, aki szeretne egy kellemes, de azért egy kis
sportértékkel is bíró bicajtúrát tenni, ez a szakasz tökéletes választás a
közepes távolság, a nem túl meredek dombok és a gyönyörű kilátás miatt. Az út
megállókkal számolva körülbelül 3,5-4 óra alatt kényelmesen teljesíthető, bár a
korai sötétedés miatt inkább már csak hétvégi programnak ajánlom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése